Text Size

Intercoolerek

Mint az sokak által köztudott, az intercoolerekre kipufogógáz által meghajtott feltöltőkkel ellátott motorokon van szükség. Mivel a kipufogógáz nagy mértékben felmelegíti a turbófeltöltőt, így ezt a magas hőmérsékletet óhatatlanul átadja az általa nagy nyomáson feltöltött, majd a motor által beszívott levegőnek. Szintén köztudott, hogy a magas hőmérsékletű levegő motorba juttatása két szempontból is hátrányt jelent: egyrészt káros a motor élettartamát tekintve, mivel az egyébként is meleg motor hőterhelését tovább növeli, másrészt káros a motor teljesítményére is, mivel a magas hőmérsékletű levegő kisebb sűrűségű. Az intercooler ezt a két problémát orvosolja úgy, hogy a forró töltőlevegőt lehűti, ezáltal hidegebb, oxigénben dúsabb levegő kerül a motorba. Ugyanakkor ennek a módszernek is megvan a hátulütője: így az üzemanyag-levegő keverék berobbanásakor nagyobb lesz a hőtágulásból adódó hőterhelés a munkaütem alatt.

Az intercoolerek fajtáját tekintve két félét különböztethetünk meg. A legelterjedtebb fajta a száraz intercooler. Ez oly módon működik, hogy a nagy nyomású (és hőmérsékletű) turbo-levegőt egy radiátor belsején vezetik át, miközben a radiátor külsejét hűtik. Ez a típusú szerkezet inkább csak az autó végsebességét növeli, mivel a radiátort általában a menetszél hűti, így csak nagyobb sebességnél van igazán érezhető hatása. Gyorsulási versenyeken ezeknél a töltőlevegő-hűtőkkel ellátott autóknál a radiátor valamilyen módon történő lehűtésével tudjuk a motor teljesítményét növelni. Erre többféle módszer és anyag használatára is láthattunk már példát: volt aki jeget, szárazjeget tett a radiátorra, vagy pedig valamilyen oltóanyaggal, pl. halonnal fújták be az intercoolert (A halon egyébként egy régebben tűzoltók által is használt gáz, mellesleg kiváló oltóanyag). A hűtési módszerekkel azonban óvatosnak kell lennünk, mivel a hirtelen lecsökkentett hőmérsékletű levegő bejuttatása a motorba a hőtágulás-változás miatt azonnali károsodást, repedést okozhat. Mivel a mindig forró turbó általában az intercooler közelében található, vigyáznunk kell, hogy erre se jusson ezekből az anyagokból (jégnél pl. hideg víz), mivel a hőtágulás-változás problémája itt is elég veszélyes, egy megrepedt turbó pedig általában nem túl hatékony.

Az intercoolerek másik - ritkábban alkalmazott - típusa a vizes intercooler. Ennek előnye a szárazzal szemben az, hogy a beszívott levegő hőmérséklete minden körülmények között közel azonos értéken tartható, így álló helyzetben is működőképes. Hátránya viszont az, hogy mivel működéséhez legalább két radiátorra van szükség, a rendszer lényegesen nagyobb helyet foglal el a motortérben. Működtetését tekintve két megoldás lehetséges: az egyik megoldás szerint a rendszert egybeolvasztjuk a motor hűtőrendszerével, így hatásosabban tudjuk biztosítani az állandó levegő-hőmérsékletet. A másik megoldás szerint a motor vízrendszerétől függetlenül, külön kiegyenlítő tartállyal ellátva működtethetjük. Ennek előnye igazán a gyorsulási versenyeken használható ki, mivel leállított motornál a rendszert (elektromos szivattyúval) keringethetjük és hűthetjük a rajt előtt. Hátránya viszont az, hogy a hely szükséglete és a rendszer igényessége itt a legnagyobb.

Elméletileg létezhet egy harmadik megoldás, amelyet kiárólag gyorsulási versenyautóban tudnék elképzelni, ennek kivitelezéséhez azonban komoly tervezési illetve átalakítási munkálatok lennének szükségesek. Az elv a következő: a turbótól jövő levegőt a klíma utastér-hűtő radiátorán keresztül vezetve hűtjük le. A futam megkezdésekor a klíma kompresszorát kikapcsoljuk, hogy ne fékezze a motort. Ha a radiátor megfelelő méretű, még tárol annyi hideget, hogy a futamra elegendő hűtést biztosítson. A gyorsulási versenyek sajnos még nem annyira elterjedtek, valamint a rendszer túl bonyolult ahhoz, hogy komolyan megvalósításra kerüljön.

A motornak tehát minden esetben az a legjobb, ha minél hidegebb a beszívott levegő, de ügyeljünk arra, hogy a levegőt lehetőségünk szerint fokozatosan hűtsük le, ne hirtelen, így biztosan megelőzhetjük a motor károsodását. Az intercoolerrel kb. 15-20%-os teljesítmény-növekedést érhetünk el lóerők terén. Persze ez sok-mindentől függ, az intercooler fajtájától és méretétől, valamint az autó típusától is.

(Forrás: carStyling.hu)

Szavazás

Honnan hallott rólunk?








Ki olvas minket?

Oldalainkat 28 vendég böngészi